Szivárvány pompázott

Ma reggel
még mosolyogtam
ma reggel
még daloltam,
Még nem tudtam
mi vár rám
még nem tudtam
háborgó Óceán.
Akkor mindent
ott feladtam
éber kómába
zuhantam.
Könnyem folyt
patakokban
fürödtem volna
de merültem
az iszapban.
Ragyogó egemet
tönkre tették
ellepte a sűrű
sötétség.
Láttam távozni
a reményt
búcsúzni láttam
ott a fényt.
De akkor a fák
ágai között
megcsillant valami
nekem ütközött!
Kinyílt számomra
a kikelet
nem tudtam hogy
neki még most
hihetek.
A felhő egyelőre
távozni látszott
s az égen felettem
szivárvány
pompázott!