Remény a holnap

vajon van és ha van hol van a remény
mindig van és bennünk még közöttünk él
vagy ott maradt a kitaposott múltban
hol nem állnak már leomlottak a falak

vagy a hófödte hegyek fagyos szirtjén
hol lavina követelte az életet
vagy ott hol árvíz öntött el falvakat
családok sírtak a kidőlt fák alatt

vagy mikor anya nyugtat éhes gyermeket
de az ínség szüli már a könnyeket
s a felpuffadt hasú emberek csak néznek
s örülnek majd egy falat száraz kenyérnek

ott száraz mederben újra víz fakad
s egy elhervadt virág is újra nyílhat
mikor a fájó szívben nincs több fájdalom
megszűnik az élet s lesz egy sírhalom

van remény ott a megígért szavakban
bízunk abban reménykedünk a holnapban