Szeretlek Magyarország

A szó, mely nekem megszólalt: Magyar volt,
Anyám szeretve mindig átkarolt.
Itt ringott bölcsőm ,majd mint a hullám,
altatott a Balaton , ott volt vitorlám.

A szívem először Somogyban dobbant,
nem szerethettem már ennél jobban!
Dombos tájait imádom bejárni,
a fenyvesek közt nézelődve sétálni.

A kéz itt simogatott, ölelt először,
száj felfedezve a másét, csókolt félőn.
Szerelembe itt, egy kis parkban estem,
anyám utánam jött, és én csak lestem.

Bejárnám én szívesen az országom,
de annyi életem nincs, így kihagyom.
De képről ismerem: Pestet és Budát,
álmomban a Dunára teszek gondolát.

Az alföld szép rónasága, sík tája,
ott él bennem, néha vágyom utána.
Annyi minden van itt , mit még nem láttam,
Magyarként csak élek, elvagyok hazámban.

Szívesen mártóznék a Tisza vízébe,
de álmom a valóság végleg megölte!
Látni vélem álmomban Lillafüredet,
nem tudom milyen: csak nézek, képzelek.

Így én csak igazából Somogyom látom,
nem is igen járok túl a megyehatáron.
De nekem ő a minden, szép és kedves,
Hazám, egyetlen Somogyom szeress!

Nem mehetek máshová, nem vár ott semmi,
itt élek én, itt kell nekem mindent szeretni!
Tehát bármilyen csábító a nagyvilág,
maradok itt , felfedezlek Magyarország.!