csend volt most uralkodott a magány szívemben
a szél lágyan fújdogált egyedül ért az este
ott a parkban a padoknál felrepült egy madár
egyedül volt ő is bánatosan szálldogál
kétségbeesve vergődik szomorúan énekel
hiába dalol most csak engem érdekel
hallgattam fájó énekét néztem magányát
oly bágyadtan nyitogatta megfakult szárnyát
és akkor ott a csendben meghallottam valamit
egy prímás próbálta ki hegedűje húrjait
varázsdallama magányos szívemig hatolt
éledeztem én sosem hallottam ily zeneszót
felüdülés volt elkeseredett lelkemnek
a hegedű hangja a magány ellen zengett
.jpg)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése