Örök szerelem

Sétáltunk egykor, kéz a kézben,
fürödtünk még a napfényében.
Együtt ott boldogok is voltunk,
önfeledten kacagva andalogtunk.

Már akkor tudtam, hogy szeretlek,
hittem, örökké veled leszek.
De felettünk sötét lett az ég,
szívedet lepte el a féltékenység.

Viharos sötét napok jöttek,
szerelmesek kik most veszekedtek.
Elkerültük egymást évekre ,
merültünk a nagybetűs életbe.

Családunk lett, a másik nélkül,
feledni az igazit, tudtuk nem sikerül.
Titokban újra álmodoztunk,
az álomban még egypár voltunk.

Évek teltek, jöttek és mentek,
rád találtam, hála a véletlennek.
Most újra lángolva bizakodunk,
újra vagy mindig szerelmesek vagyunk.

Igaz szerelem egy van az életben,
azt az egyet őrzöm a szívemben.
Nem engedem ,hogy el sodródj mellőlem,
nem ismételheti magát a múlt, most nem!