Sivár temető, benne sírhalom,
élő szívekben ott a fájdalom.
Életek tűntek el hantok alatt,
dobogó szív helyett csak gyász maradt.
Voltak ők egykor büszke daliák,
gyermeket szerető anyák , apák.
Bíztak, győzik a világ fájdalmát.
de erősebb volt náluk a halál.
Friss virág nyílik mindig sírjukon,
szél itt csendben fúj át a kősoron.
Hallod egy árva kismadár dalát,
fájón zengi az élet balladát.
Elmúlik egyszer minden ami szép,
marad a fájdalom és egy emlék.
.jpg)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése