Mert ember vagyok

Nem tudhatod mily érzés mikor megaláznak,
szemed közé nagyot köpve néznek szolgának.
Nem tudod , hogy fáj mikor röhögnek arcodba,
nyáluk fröccsen rajtad gúnyosan mosolyogva.
Nem tudhatod milyen mikor semmibe vesznek,
a kutyáknak csontot is szívesebben vetnek.
Nem tudhatod milyen mikor hallgass a neved,
csak fogd be pofád, ne szólj, attól jobb a helyed.
Két szorgos kezemmel keresem a kenyerem,
s közben mindennap nyelem keserű keservem.
Ember vagyok én is, ha nem is diplomáztam,
jogom van élni ebben a kurva Országban!