Álom mindig az
kopott omladozó ház falak
ódon macskakövel kirakott út
útszélén délceg jegenyesor
az öreg fák mellett van egy park
benne áll egy ócska piros pad
szél fújja felé a levelet
a bokron pici madár dalol
körötte tán százszorszép nyílik
egy fiatal pár most arra tart
a padhoz érve csókolóznak
neki indulnak egy álomnak
a pad évek óta ott van
csak a pár változó mindig más
mégis ugyanaz az álmodás
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése