2013. február 17., vasárnap
Most ma neked
A hó lepi be temető felé az utat,
szemem titkon még most is arra felé kutat.
Rád gondolok mindig, most és megint,
mint életemben majd minden napon,
Őt éve volt hogy lelked tőlünk eltávozott,
de az emlék még él örökké itt bennünk,
Tudod igazán sosem feledünk.
Gyerekeinkkel most is szeretünk.
Hol van már az az egykori a 13 éves fiú,
kire minden apa büszke lenne s hiú.
Felnőtt már régen, szép száll nagy legény,
érzelmileg nélküled tán szegény.
A lányaink kirepültek, asszonyok lettek,
szeretnéd őket, s ők is szerethetnének.
Unokád van bájos szöszke, 5 éves,
látnád mikor mosolyog , mily édes!
Ma van újra a mindig várt születésnapod,
köszöntenélek , gyertyám lángja elhagyott.
Tortád nincs minek, éltet szeretet,
ma lennél 51 éves, nem ez a lényeg.
Nem vagy már velünk, pedig itt kéne még lenned,
velünk kellene még mindig ünnepelned!
Éltessen minden a túlvilágon,
légy boldog most csakis ezt kívánom!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése