2013. november 14., csütörtök

Pillanataim

Ács Nagy Éva
Pillanataim

Pillanat voltam a tavaszi szélben,
csodás virágként nyíltam a kertben.
Fák ágain lassan rügyet hajtottam,
csordogáltam hűs vízként patakban.
Dalos madárként csivitelve szálltam,
Tavasz váró dalt boldogan trilláztam.

Pillanat voltam nyári napsütésben,
szivárványt játszottam az ég kékjében.
Csalogattam melegre a fáradt vándort,
elűztem a hirtelen feltámadó záport.
Tajtékzó hullám voltam a hűvös vízben,
hol gyerekek hancúroztak önfeledten.

Pillanat voltam az őszi tarka avarban,
ezerféle színben tengerként pompáztam.
Árva levélként széles válladra hulltam,
közben melletted szellőként forgolódtam.
Bő termés voltam a búzamezőben,
bíborszínű nap voltam , lemenőben.

Pillanat voltam , hideg , zimankós télben,
ablakon nyíló jégvirágként dideregtem.
Arcod simogattam , sűrű hópehelyként,
álltam előtted vacogva, hóemberként.
Cinkeként udvarod közepébe szálltam,
szerettél , velem jót tettél , megháláltam.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése