Festek

látod, feketéből színeset,
a szívemmel szépen színezek.
átfestem vásznát a világnak,
elé megyek a világ bajának.
látod, fehérből rózsaszínt,
hímezem lelkem érzéseit.
szivárvány szín, pompázik minden,
több szín lesz még a tengerben.
a felhők sem lesznek sötétek,
színét hagyom meg, csak az éjnek.
ott mindenki békét álmodik,
a lélek akkor megnyugodik.
festek tovább, kell akár lilát,
sosem vétek el többé hibát.
színezz most hát velem világ,
adok ecsetet, fessünk tovább!