Kerestek mindig, de nem találtak rám,
jó helyen voltam, veled az éjszakán.
Szemed tükrében magamra leltem,
szíveddel dobogva, én is szeretem.
Véreddel mint patakvíz, folydogáltam,
lázas voltál, beteg, én is az voltam.
Ha hullt mint záporeső a könnyed,
veled együtt áztattam el a földet.
Nevetésed gyöngyével, egyesültem,
csókod ízében teljesen elmerültem.
.jpg)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése