Síromat ásom magam

Ács Nagy Éva
Síromat ásom magam

"Én megtehetném és mégsem teszem,
csak tervezem, csak épphogy fölvetem,
játszom magammal, ennyi az egész,
siratni való inkább, mint merész."

Lehet, hogy mégis egyszer megteszem,
de most még visszatart a félelem.
Ha rá gondolok máris rettegek,
felettem vannak gomoly fellegek.

Mi lenne, kérdem én, ha megtenném,
ha az erdőt fástól porig égetném.
Elpusztulna mind , ki még ott lakik,
kárhozott lélek lennék holtomig.

Inkább úgy gondolom, mégse teszem,
vívom harcom , ez lesz az életem.
Sétálok én ködös sötét éjben,
merülök el iszap tengerében.

Mocsok az mi van itt ,oda vezet,
nem nyújt nekem senki segéd kezet.
Ezért inkább mindig magam teszem,
a harc napos oldalát keresem.

Megtehetném hát ,és mégsem teszem,
gyávaságom lett a lételemem.
Egyszer felemel, majd újra eltaszít,
síromat magam ásom már meg így.

Vers részlet:Pilinszky János: Ne félj