HINTÁZUNK A TŰZBEN
Szonett LV.55.
Írta:Ács Nagy Éva
Csillogtatja már,arany fényét a nap,
Fürdünk világában, vágyva sugarat.
Eszünkbe jut, egy szerelmes pillanat,
Hintázik szívünk, majd újra lángra kap.
Szemed tüze égetőbb volt a napnál,
Tested melege, lángoló tűz verem.
Szíved dobbanását, én jól ismerem,
Kezed perzselőbb, az izzó parázsnál.
Kell meleg, hogy átjárja hideg testem,
Benned szunnyadó tüzet is keresem,
Kell a fény, a láng, melyet küldesz felém!
Szívem lángoló fáklya, neked adom,
Hintázzon az éjben, tüzes sóhajom,
Szerelem magját, égetted már belém.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése