MÚLTBAN VELE VOLTAM
Szonett LVII.57.
Írta:Ács Nagy Éva
Ma megint, mamám járt a gondolatban,
Elmerültem, ismerős illatába.
Bújtam, szorosan ölelő karjába,
Kicsit visszamentem, jártam a múltban!
Ott voltam vele, hol fogtam a kezét,
Simogattam kedvesen, őszes fejét.
Haját most nem a szél, én borzoltam szét,
Istenem ! Hallottam hát nevetését!
Szinte éreztem a kalács illatát,
Láttam szorgosan forgatni a szénát,
Mentem a múltba, csak mentem én vele!
Néztem őt, láttam ragyogó kék szemét,
Töröltem arcomról, boldogság könnyét.
Múlt volt, de átjárt testemen a szele!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése