ÓDÁT ZENGEK Szonett XX.: 20.

ÓDÁT ZENGEK

Szonett: XX. 20

Írta :Ács Nagy Éva

Ódát zengek én , az éltető napnak,

Átmelegíti sugara földeket .

Fényesíti az emberi életet ,

Behódolok már , a ragyogásának.

Ódát zengek én , a virágos rétnek,

Illatát érzem mezei virágnak.

Szépségét látom, még a vadrózsának ,

Szeretném látni magam ily nemesnek.

Ódát zengek én , a lombos erdőnek ,

Az összes bentlakó élőlényének.

Ott létemkor, végre már szabad vagyok!

Ódát zengek én, még a hűs forrásnak,

Éltető elem a messzi vándornak.

Tiszta hűs vízéből bátran ihatok.