JUTALOM ÖRÖKLÉT
Szonett XXI. 21.
Írta: Ács Nagy Éva
Ha meglátod az út végén a fényt,
Lepereg előtted az életed.
Fájón gondolsz rá , kit szeret szíved ,
Lelked neki adjon vigaszt , reményt.
Oda érsz , tudd rád igazán várnak ,
A kapu neked tárva nyitva van .
Itt az idő , menned kell pontosan ,
Szeretteid , rád gondolva, sírnak.
Földi életünk nem örök , véges,
Vár az út , mi ragyogóan fényes.
Mégis fájón nézel fel az égre!
Hamarosan átléped a kaput,
Neked jutalmul örök élet jut.
Fény után már a mennybe jutsz végre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése