KÉSETT A SZERELEM
Szonett XXIV. 24.
Írta:Ács Nagy Éva
Későn jöttél , majdnem életem delén,
Hittem azt , már az én időm lejárt rég.
Szerettem volna kicsit ölelni még ,
Kell még szeretés a maga idején!
Tavaszi napon teljesült óhajom,
Jöttél , a tűzet lángra lobbantottad .
Csókokkal és öleléssel tápláltad ,
Örökké , tudom, te karodba vágyom .
Ám szerelmünk mégsem teljes igazán,
Már nem osztozhatunk meg egy kisbabán.
Sajnos túl késő , erről lemaradtunk.
Nem topoghat két kicsi láb mellettünk,
Nem fogja félénk apró kéz a kezünk .
Nincs időnk már, magány lesz a holnapunk!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése