Galambom
Galambom repül szemben a széllel,
siet mindenen át ,hozzád levelemmel.
Galambom gyönge kis csőrében rózsa,
küzd erőnek erejével, hogy neked átadja.
Szerelmi vallomását , óhaját szívemnek,
s illatozó virágát mellé lelkemnek.
Galambom már nem küzd, fáradt,
de visszafelé máris újra szállhat!
Visszatért épségben, hozza a rózsám!
visszatér, s boldogan száll hozzám.
Üzeneted küldted e kis virág által,
szerelmedre végleg , örökre rátaláltam!
Galambom alig piheg, pihen már,
előttünk ül a fán, sehová most nem száll.
Megérkeztél, nem álmodom valóban,
álltál, ijedten reszketve az ajtóban.
Kezedben levél és ott volt a rózsa,
hoztad, oly illata volt mint az álmomba.
Galambom, kicsi gerlicém, megérte!
megérte szállnod érte, enyém lett végre!
Ígérte míg élek mindig rózsát kapok,
ezentúl szívemben csak neki nyílok.
Sorban állnak a rózsák a vázában,
illatoznak szerelmünk igaz otthonában.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése