Már ne dübörögjenek újra a tankok,
mi már megvívtuk századunkban a harcot!
Nem akarunk itt a földön, több háborút,
kiáltsd fel-fel, hogy már ne! Ha van még szavunk.
Mi építeni akarunk, nem rombolni,
Emberi szívekbe, szeretetet lopni.
Felépíteni a jövőt, a holnapot,
és felnevelni a gondtalan utókort.
Nem félni, mindig bujdosni mások előtt,
békében várni, a születendő jövőt.
Nevetni akarunk, sírva vagy boldogan,
élőt szeretni, nem emléket, holtukban.
Gyászolni így is itt, eleget gyászolunk,
de az Istenért ne gyászoljunk háborút!
Béke legyen az úr, majd egész világban,
hideg szív is, nyíljon, teljesen valóban.
Tárd ki a nincstelen, elesettek felé,
hidd el, és tudd, nagyon - nagyon sok fér belé!
Adj enni mindig az igaz éhezőknek,
adj helyet a tüzed mellett a fázóknak.
Melegíts egy jó szóval, a szeretettel,
lehet nem is kell több, beérik ennyivel.
Ezért ne dübörögjenek újra tankok,
vívjuk így is mindig, mindenhol a harcot!
