(Nővéremnek
Ritának)
Távol vagy nagyon most tőlem,
kezed nem fogom, el sem érem
hangod elveszett,nem hallom
mosolyod arcodon nem látom!,
Tudom vágyakozol haza,
mert szól neked hívó szava
messze vagy idegenben,
szíved nincs ott jó helyen.
Itthon Somogyban vagy otthon,
hol egykor szaladtál felfelé a dombon,
hol kergeted a labdát a pályán,
s gondolkodtál, egy fiatal álmán.
Hol szerelmes lettél először,
zokogtál minden közönyön
megértél itt sok örömöt, bánatot,
itt tini éned ellene lázadott.
Néha úgy érzed nincs itt helyed,
ez lesz a föld mely téged betemet
itt születtél, itt halsz meg,
itt , mert ő ad erőt, ő nevelt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése