Tegnapként a mérged átfúrta lelkem,
viaszfehérré változtatta bőrszínem.
Szívem megállt, már nem is dobogott,
s rájöttem rothadó halott vagyok.
Mozdulatlanul, ernyedten fekszem,
jéghideg, kihűlt merev a testem.
A mérged eltalált, alaposan hatott,
nézz rám drágám, most akkor mi vagyok?
Semmi, csupán csak egy viaszfehér test,
semmi, érzelem nélküli halott kedves!!
Nézz rám még egyszer és temess,
nézz csak, most akkor hát nevess!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése