Ács nagy Éva
Gyermekkor ég veled
Gyermekkor még ott van bennem,
rám mosolyog, ragyog a szívem.
Gondolatom ott a mászókán,
s magasba szállok a körhintán,
Majd felhők mögé emelkedem,
a drága nap kedvese lettem.
A szél fújja lágyan hajamat,
fon rá aranyos fonatokat.
Szivárvány szalaggal átköti,
színes ruhámat a hold szövi.
Felhők hátán vígan áll a bál,
álmodom, de megállt a hintám!
Nem repülök tovább, ébredek,
gyermekkor, emlék, ég veletek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése