Elsuhant pillanat

Vonaton utaztam egy szép hajnalon,
elmerengve néztem ki az ablakon.
Elsuhantak csak mellettünk a fák,
s mögötte felbukkant egy állomás.

Nem álltunk meg, a vonat csak lassított
de ott láttam őt meg a peronon.
Felém küldött pillantást pont elkaptam,
tengerkék szemét csodálkozni láttam.

Ámulva az ablakra s felém nézett,
pár másodpercre szemek fényben égtek.
Leszálltam volna, de vonatom rohant,
pillantásunk vele sebesen elsuhant.

El, mert a vonat száguldott tovább,
s elvitte két szempár pillanatát!